TISZTELT ELNÖKSÉG!

Ügyvédi Irodánk megbízást kapott arra, hogy a Ferencvárosi Torna Club (a továbbiakban FTC) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) közötti jogviták tekintetében korlátozott tárgyú jogi véleményt készítsen.

Előzetes egyeztetéseink alapján jelen jogi véleményünkben kizárólag a releváns jogi szempontokból vizsgálódunk, és nem vesszük figyelembe az üzleti, sportdiplomáciai és egyéb megfontolásokat. A jelen jogvélemény elkészítéséhez az Alkotmány, az egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény (Etv), a Ptk, a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbtv) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit, továbbá az UEFA és az MLSZ szabályzatait vettük figyelembe.

VÉLEMÉNYÜNK

Határozott álláspontunk, hogy a Vbtv és a Sporttörvény hatályos rendelkezései alapján az MLSZ és az FTC közötti jogvitában nem létezett érvényes választottbírósági kikötés.

Jelen ügyben az MLSZ álláspontja szerint a választottbírósági út azért lett volna kötelező az FTC-re, mert az UEFA szabályzata kimondja, hogy a nemzeti szinten felmerülő jogvitákban a vitás feleknek választottbírósághoz kell fordulnia, a rendes nemzeti bíróságok kizárásával. A kérdés eldöntéséhez vizsgálni kell egyrészt az irányadó magyar jogszabályokat, másrészt az UEFA és az MLSZ szabályzatait. A Sporttörvény 47. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Sport Állandó Választottbíróság a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján jár el. A Vbtv szerint pedig az alávetési nyilatkozatnak (a választottbírósági kikötésnek) kifejezettnek és kölcsönösnek kell lennie, és az alávetést írásba kell foglalni. Nyilvánvaló, hogy az FTC és az MLSZ semmilyen kölcsönös, kifejezett alávetési nyilatkozatot nem tettek írásban arra nézve, hogy bizonyos jogvitáikban elismernék a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörét, tehát a minimális jogszabályi feltételek nemteljesülése miatt az MLSZ és az FTC közötti jogvitákra nézve a Sport Állandó Választottbíróság előtti eljárásnak kölcsönös és kifejezett alávetési nyilatkozat hiányában nem volt helye, az FTC jogorvoslati jogát ez nem korlátozta.

Az MLSZ álláspontja és eljárása más szempontból is téves és jogsértő. Az MLSZ által hivatkozott UEFA-szabályzat a választottbíráskodásról (60. §) ugyanis nem azt tartalmazza, hogy a vitás feleknek választottbírósághoz kell fordulniuk.

Az említett szabályzat mindössze azt mondja ki, hogy a nemzeti szövetség köteles saját, tagjaira nézve az UEFA szabályzatával szemben már kötelező szabályzatában (lásd később) olyan szabályozást alkalmazni, ami szerint a vitás felek - a nemzeti jogrendszernek megfelelően - végső esetben választottbírósághoz fordulnak jogvitáik rendezése érdekében.

Ezt pedig az MLSZ elmulasztotta, az MLSZ szabályzata ugyanis mindössze annyit tartalmaz, hogy magára nézve kötelezőnek ismeri el az UEFA vonatkozó rendelkezéseit, illetve ezeket a rendelkezéseket idézi. Hangsúlyozni kell tehát, hogy az UEFA szabályzatát nem az FTC, hanem az MLSZ szegte meg, amikor a fenti mulasztást elkövette, és nem inkorporálta a konkrét választottbíróságra vonatkozó kifejezett alávetést saját szabályzatába a magyar jogszabályoknak megfelelően.

Megjegyezzük, hogy az FTC-re az UEFA szabályzata jogi értelemben nem kötelező érvényű, ugyanis az UEFA-nak az FTC nem tagja. Az UEFA szabályzata pontosan ezért kötelezi az MLSZ-t - és nem az FTC-t - arra, hogy olyan saját szabályzatot alkosson, amiben az UEFA elvárásai - többek között a választottbíráskodással kapcsolatban is - teljesülnek.

Az FTC részére a rendes bírósághoz fordulás jogát az Alkotmány 57. § (1) bekezdése (melynek értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogvitájában bíróság döntsön), illetve az Etv 10. § (1) bekezdése biztosítja, mely szerint a társadalmi szervezet jogsértő határozatát bármely tag bíróság előtt, 30 napon belül megtámadhatja. Ezt a jogot az FTC csak önkorlátozással - választottbírósági alávetési nyilatkozattal - szűkíthette volna, ez azonban nem történt meg, tehát az FTC jogosult volt az MLSZ határozatával szemben rendes bírósághoz fordulni.

Ez kizárja annak lehetőségét is, hogy az FTC a bírósághoz fordulással fegyelmi vétséget kövessen el, tehát az MLSZ fegyelmi eljárása és az abban hozott határozatok is egyértelműen jogsértőek.

Jelenleg még nem jogerős ítéletében az MLSZ határozata ügyében eljáró bíróság megsemmisítette az MLSZ határozatát, azt jogsértőnek nyilvánítva. A bíróság, mivel az MLSZ eljárási hibái alapján semmisítette meg a határozatot (annak megváltoztatására nem is lett volna lehetősége), anyagi jogi kérdéseket nem is vizsgált, ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy a határozat tartalmilag megfelelt volna a jogszabályoknak, mindössze annyit, hogy a határozat megsemmisítéséhez annak tartalmi vizsgálatára nem is volt szükség.

Az MLSZ jogellenes magatartása megalapozza az FTC kárigényét. Amennyiben az MLSZ jogellenes magatartását a bíróság jogerős döntésben is megállapítja, az MLSZ kártérítési felelőssége is megáll, feltéve, hogy az FTC az MLSZ-el szemben kártérítési perben igazolni tudja kárát, valamint a jogellenes magatartás és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

ÖSSZEGZÉS

Álláspontunk szerint tehát az MLSZ és az FTC közötti jogvita eldöntésére nem volt helye választottbírósági eljárásnak, az UEFA szabályzatát az MLSZ szegte meg, és az az FTC-re nézve amúgy sem kötelező, tehát az FTC jogszerűen fordult polgári bírósághoz. Megállapítható továbbá, hogy a fentiek alapján az MLSZ fegyelmi eljárása is jogsértő, végül, hogy az MLSZ eddig tanúsított jogellenes magatartása - amennyiben azt jogerős bírói ítélet is megállapítja - megalapozza az FTC kártérítési igényét is, amihez ugyanakkor szükséges a kár mértékének és az ok-okozati összefüggésnek a bizonyítása.

A jelen jogvélemény címzettje kizárólag az FTC.

A jelen jogvélemény nyilvánosságra hozatalához az Ügyvédi Iroda hozzájárul azzal, hogy harmadik személy a jelen jogvéleményben foglaltakra tekintettel jogokat nem alapíthat és kötelezettségeket nem vállalhat.

Tisztelettel,

Dr. ifj. Partos László, Partos & Noblet Ügyvédi Iroda