Az utóbbi napok történései után kötelességemnek érzem a karácsonyi pihenőmből hosszabb időt arra szentelni, hogy részletesen tájékoztassalak Benneteket az FTC és különösen annak labdarúgása körül kialakult helyzetről. Igyekszem, az összes elhangzott vádra, kérdésre és ötletre reagálni. Bizonyosan „olvashatatlanul

hosszúra” fog sikerülni az a dolgozat, így megpróbálom majd úgy strukturálni, hogy címszavak segítségével mindenki megtalálja az őt leginkább érdeklő témaköröket.

Eljutottam odáig, hogy nem vagyok hajlandó tovább tűrni a személyemen keresztül igazából az FTC ellen irányuló támadásokat. Tiszta vizet szeretnék önteni a pohárba a múltat illetően, és MEG FOGOM VÉDENI AZ FTC-t olyan ügyeskedőktől, akik aljas módszerekkel próbálják megszerezni maguknak a hatalmat az FTC-n belül. És teszik mindezt azért, hogy folytatódhasson az a rendszer, hogy a Fradiból tíz, illetve Hrutka János esetében százmillió!!! Ft fölött viszünk el pénzeket. Eddig, és nem tovább voltam hajlandó kompromisszumokat keresni. Innentől fogva legyen nyílt sisakos a harc. Ha valaki ki meri jelenteni, hogy (még ha ő úgy is érzi, hogy jogos) személyes sérelmei miatt ő képes lenne előidézni a több mint 100 éves FTC-labdarúgás felszámolását, az számoljon azzal, hogy ELLENSÉGE az FTC-nek, és ennek megfelelően fogom őt kezelni a jövőben, fogok harcolni ellene.

Nyugodjatok meg Tag-társaim, ez a harc messze nem elveszett az FTC számára. Ellenkezőleg, amint sikerült végre a múlt SARAITÓL megszabadítani egyesületünket, akkor kezdődik végre az új időszámítás. Kérlek Benneteket, ne temessük idő előtt se a Labdarúgást és végképp ne az Egyesületet. Nem vitás, hogy nagyon kritikus időket élünk, nagyon oda kell figyelnünk támadóink minden ütésére, de a csatát nem nyerheti más, mint az FTC. Nekem nincs más feladatom, mint meggyőzzelek Benneteket, kedves Tagjaink, arról a tényről, ami nekem ezekben a kegyetlenül nehéz hetekben az igazi lelki erőt adja, mégpedig hogy MINDEN LÉPÉSEM, MINDEN MÁSODPERCEM arról szólt és szól, hogy az FTC érdekeit védjem. Hogy ezzel rengeteg kritikust, ellenséget, sőt gyűlölködőt szerzek, szereztem, az számomra nem meglepetés, hanem kifejezetten dicsőség. Én egyetlen forintot nem vittem el és nem is fogok elvinni, olyat meg kiváltképpen nem, amire fogalma sincs az egyesületnek, hogy hogyan teremti elő. Akik most követelnek, azok ezt tették. Számolatlanul! Rám például, azért orrolnak meg emberek, mert amíg én vagyok az elnök, addig kizárólag olyan ingatlantender bonyolítható le az Üllői úton, ami az FTC érdekeit képviseli és nem privátemberek meggazdagodásához vezet. Itt és most is felajánlom, hogy ha bárki, bármikor, bármire az ellenkezőjét bizonyítaná rám, akkor azonnal veszem a kalapomat és bebizonyítom, hogy „nem ragadok a trónhoz”. Ellenkező esetben viszont joggal kérhetem majd 2.000 tagunkat és több százezer szimpatizánsunkat, hogy ne üljünk fel aljas támadásoknak, leplezzük le mások önös érdekeit, és közösen védjük meg a Ferencvárosi Torna Clubot. Mi együtt JÓVAL erősebbek vagyunk támadóinknál. Az FTC-n belül sajnos MINDENT újra kell kezdeni, mindent rendbe kell tenni. Kezdjük el az elsővel, állítsuk helyre az EGYETÉRTÉST. Ehhez kérem bizalmatokat. És teszem ezt nem üres frázisok harsogásával, hanem azzal, hogy a lehető legrészletesebben összefoglalom nektek első három hónapos tapasztalataimat.

A nehéz helyzet ellenére tehát arra kérek mindenkit, hogy az ünnepek alatt az FTC szebb jövőjére gondolva boldog perceket szerezzen magának, mintsem a gondok miatt őrlődjön. Ennek szellemében kívánok mindenkinek nagyon békés, meghitt Karácsonyt. Isten áldjon Benneteket, Szeretteiteket és kiváltképpen szeretett Egyesületünket.

Dámosy Zsolt